Muffint akartam sütni, illetve sütöttem is, de a hőfokszabályozó megadta magát, így az első adag megégett teljesen. A másodikra igyekeztem figyelni, de az is …khm..szép barna 😀
Kisfiú: apa, én csak ezt a sok csokit sajnálom, amit mind megehettünk volna.
Kislány: és ha meghámozzuk, akkor sem lesz jó?

Ma meg délelőtt hatalmas séta a Pilisben,  család kiegészülve a Nő 1. sz. barátnőjével és a kicsivel. ebéd a Kockásabroszosban, majd itthon szieszta.

Délután átjöttek a Kisfiú csoporttársáék, akiknél a  tragédia történt, hiszen tudják, hogy a Nő volt már ebben a helyzetben. Nagyon nehéz, szomorú délután, a kisgyerek is olyan nehezen oldódik, és mitől is ne így lenne. Láthatatlanná kellett volna válnom..

Aztán estefelé Kislánnyal vacsit főztünk, míg az anyuk beszélgettek, és a kisfiúk játszottak. Majd 6 körül hazavittem a vendégeket, és összeszedtem a mamit az állomáson.

Már tényleg hiányzott. 🙂

Holnap meló, semmi komoly, de majd látom reggel…